Alapvetően mindenki arra vár és azt szeretné, ha őt szeretnék. Ha dédelgetnék, ha megértenék, ha vele lennének, ha elfogadnák őt úgy, ahogy van. Nem csak üres szavakból és frázisokból állna az élete, és nem csupán filmeken látna heppiendet, és nem kellene a közösségi hálón szerelmes idézeteket és zenéket megosztani, hanem tényleg itt lenne vele a mindennapokban Ő. Mondja és mondja, az ismeretségi körében már mindenki tudja, hogy bizony ő melegségre és szerelemre vár, de hát a sors furcsa tréfát űz vele, és a földön nem lehet találni senkit, aki illene hozzá. Mert körülötte csak hülyék vannak, és „de most komolyan, tudsz mutatni egyetlen normális embert is?” Általában valamilyen tevékenységbe, munkába, hobbiba fekteti felesleges idejét, mert hát addig is, amíg Ő elérkezik, addig is csinálni kell valamit.

Ha másoknak sikerül, akkor neked miért nem? A kérdés abszolút jogos, ezért nézzük is meg, hogy mi akadályozza azt, hogy szerelemre találj! Nézzük meg abból a szempontból, amikor te torlaszolod el az utat a saját boldogságod elől! Mert egy Mr. Darcy-t megérdemelsz te is, ugye?

1. Rejtett elvárásaid vannak, amelyek alapvetően megnehezítik egy kapcsolat létrejöttét, hiszen te biztosan tudod, hogy neki milyennek kéne lennie. Igen, sorold csak fel a jellemzőket, a tulajdonságokat, amelyeket biztosan nem tudnál elfogadni. Igen, idealizáld csak meg a képet, alkoss egyet szerelemből, és bátran ragaszkodj is hozzá! Így aztán tutira biztosan elmegy melletted a nagy ő, hiszen ha már más, mint amit elképzeltél, akkor már bele se fér az életedbe.
2. Korábbi tapasztalataid negatívak. Mert elhagytak, mert megcsaltak, meg különben is: minden férfi disznó. Mert majd ő is olyanná válik, mint a többi, és nem lesz különb az anyjánál, és neked passzolja le a gyerekeit is, hogy ő bátran elmehessen szórakozni – ugyanúgy, ahogy a többiek is megtették veled. Így aztán nem is nyitsz mások felé, vagy pontosan az ellenkezőjét teszed: találsz valakit, akiért még arra is hajlandó vagy, hogy elnézz dolgokat, megalázzon, csak mert már nem akarsz egyedül lenni.
3. Kényelmes vagy. Igen, mert tök jó, hogy nem kell naprakésznek lenned, hogy a kozmetikust csak félévente látogatod meg, hogy senki nem szól rád, ha nem pakoltad el a ruhád, hogy oda mehetsz és azt csinálhatsz, amit és akkor szeretnél, hogy nem kell valakit kiszolgálnod stb. De ezt nem mondod ki, csak azt, ami már bevált: egyetlen normális férfit sem lehet találni. Így megkapod azt, amit egyébként úgy szeretsz; sajnálnak és együtt éreznek veled.
4. Félsz valójában, hiszen akkor megváltozik az életed, alkalmazkodni is kell, sőt, meglátja, hogy nem is lapos a hasad (amiért egyébként lustaságból nem is teszel semmit), vagy nem is olyan cuki vagy, mint amilyennek mutatod magad. Ja, és meg is fog érinteni, ami valljuk be, az olyan ember számára, aki fél az intimitástól, igencsak erőt próbáló feladat. Kifogásokat gyártasz és ujjal mutogatsz rá, mert „miattad…”, és aztán eltelnek úgy az évek, hogy valójában azt sem tudod, hogy mit akarsz.
5. Negatív az énképed magadról. Ez azt jelenti, hogy nem gondolod, hogy te egy szerethető ember lennél, hiszen annyi hibád van, és sok a megoldandó feladat, de amit elértél, azon osztozkodni sem szeretnél mással. És aztán ehhez a helyzethez megtanulsz viszonyulni, hiszen a munkád során úgyis kapsz elismeréseket, és sikereid is vannak, és aztán újra és újra megismétlődik minden. Ő érkezik, te megijedsz, hiszen ismeretlen a terep, és különben is…, és aztán ő elmegy. Te pedig elmondhatod másnak ismét, hogyan jártál, miközben te magad nem álltál készen arra, hogy Ő itt is maradjon az életedben.
6. Nem döntöttél. Igen, nem döntöttél még az mellett, hogy te valakivel együtt is tudnál élni. Egyelőre jó az, ahogy van, és le kell előtte például zárnod a múltat, és rendbe kell tenni egy csomó dolgot. Halogatsz csak, és problémának tünteted fel a helyzetet, miközben nem foglaltál még állást szerelem terén, nem váltál le a szüleidről érzelmileg, vagy az életedben olyan helyzet van, amit szerinted a másik majd úgysem fogad el.

Gondold csak végig, hogy miként reagálsz egy-egy, érzelmet megmozgató helyzetre? Vajon milyen ismétlődő problémáid vannak, hol lehet a fő hiba? Milyen negatív élményeid vannak, amelyek még feldolgozásra várnak, és amelyekről azt hitted, hogy már régen túl vagy rajtuk? Amikor a szerelemre gondolsz, mi jut eszedbe először? Vajon van-e helye az életedben ennek a fantasztikus érzésnek? Mi változna, ha betoppanna az életedbe Ő? El tudod-e fogadni az Ő múltját úgy, ahogy te várod mástól a megértést veled kapcsolatban? Mutogatsz-e másokra, amikor konfliktushelyzetekbe kerülsz, amikor valami nem úgy alakul, ahogyan azt te szeretnéd, vagy amikor felelősséget illene vállalni magadért? Kell-e külső segítség a megoldáshoz?

A szerelem tulajdonképpen egy elköteleződés, melyhez két alapvető hitre van szükség: szerethető vagy, és bízhatsz benne. Mert a szerelem nem játék, nem görcsös ragaszkodás, kapaszkodás, nem félelem az egyedülléttől vagy az anyagi nélkülözéstől, hanem döntés magad mellett. Igen, hogy képes vagy megmutatni azt az embert egy másiknak, aki hibázhat is, akinek olykor fáradt vagy gyenge, ugyanakkor tud elfogadni, szeretni, erősnek lenni stb. És ha a másik ember ezt mégsem tudja vagy akarja tiszteletben tartani, akkor folytatod a keresést egészen addig, amíg azt nem érzed, hogy hazaértél. Hozzá.

Szerző: Somogyi Erika HR tanácsadó

Fontos információk:

1. Jelen blogbejegyzés nem nélkülözi a szakirodalom alapos ismeretét.
2. A blogban megjelenő tartalmak és bejegyzések szerzői jogvédelem alatt állnak, azok Somogyi Erika tulajdonát képezik. Felhasználásuk engedélyköteles.