Induljunk ki abból, hogy van ebben a fogalomban két tényező. Az egyik a te feszültséged, az az energia, ami valamilyen módon utat akar törni magának, és van benne egy agresszió, ami szándékos cselekvésre utal, és ahol az a cél, hogy kárt, sérelmet okozz. A kettőben egy közös van; te. És bármennyire nem gondolod komolyan, amit mondasz, teszel, és még az is lehet, hogy egy óra múlva már nem is számít semmi, akkor is meg akarsz szabadulni abban a pillanatban mindentől. Így lesz az agresszió ok helyett következmény.

Jogos a kérdésed, hogy mindez miért történhet meg, hiszen alapból jó ember vagy, békésnek számítasz, mégis eljön az a pont, amikor felcsattansz. Az igazi nehézséget valójában az okozza, hogy mind az okokat, mind pedig a megoldást kívül keresed, azaz elindul a másik ember vagy helyzet hibáztatása, és bizony az is megtörténik, hogy máson töltöd ki a haragod. Gondolj csak arra, hogy a munkahelyen volt egy konfliktusod, amibe ott nem álltál bele, nem tisztáztad azt, és amikor hazamész, akkor kitöltöd a feszültséged a gyerekeiden és velük fogsz kiabálni. Mondhatnám azt is példaként, hogy boldogtalan vagy a magánéletedben és a munkahelyen pozícióban vagy fölényeskedésben vezeted le. Ergo: nem ott adod ki a feszültséged, ahol az valójában keletkezett.

Az alap ok a belső küzdelemben keresendő, ami akadály esetén lép fel, egy olyan szituációban, amit nem tudsz ugyan megoldani, mégis szabadulni vágysz tőle. Ám sok esetben nem tanultad meg korábban késleltetni vagy szabályozni az érzéseidet, ezért annak utat keresel. És amikor jön egy impulzus (egy hang, egy szó, egy tett formájában), amire ugrasz, ami bármikor belőled azonnali reakciót vált ki, akkor ott bizony elszabadul a pokol.

Azt csak halkan jegyzem meg, hogy ez a szakirodalom szerint neoasszosziációs inger, egy ok, azaz nem is sokszor magával a helyzettel van bajod, hanem azzal az impulzussal. Például ha nem szereted a tökfőzeléket, de megérzed az illatát, már rosszul vagy. Ismerős?

Az is lehet ok, hogy valaki szándékosan húz fel téged (hiszen pontosan tudja, hogy mire ugrasz), ám ekkor már gerjesztett lesz a te feszültséged, és munkahelyen például elégedetlen leszel mindennel. Mert valaki ott van a háttérben, akit te akár még cukinak is titulálhatsz, mégis szándékosan oltogat téged, hogy fenntartsa ezt a feszültséget. De ugyanez megjelenik egy szabotázsban is (akár párkapcsolatban), amikor nem mondja el a másik, amit valójában szeretne, hanem eleve olyan helyzetbe hoz, amiben te leszel az, aki lépni fog.

Nyilván az okok között ott van az is, hogy ezt láttad a környezetedben, hogy így kell viselkedni, megoldani konfliktusokat, amikor nem az történik, amit szeretnél, így az példaként ott van előtted. Az is lehet, hogy volt egy szigorú, érzelmileg elérhetetlen szülő, aki mellett megtanultad, hogy nem beszélhetsz az érzéseidről és azok nemes egyszerűséggel le lettek tiltva. A másik véglet is okoz frusztrációs agressziót, konkrétan az, amikor soha senki nem szabályozta a viselkedésed, senki nem szólt rád, és a gyermekkorodban te irányítottad a szüleidet, akik nem mellesleg féltek tőled.

A megoldást mindig ott érdemes kezdeni, hogy megtanulod felismerni, megnevezni, és irányítani az érzéseidet. Tudd azt például, hogy valójában mi zajlik benned, miért váltott az ki belőled ilyen indulatot és valójában mi zavar. Ugyanis ennek a kimondása már egy fél siker, hiszen nem csupán megérti a másik fél, hogy számodra az helyzet mit jelent, hanem világossá válik az is, hogy mi okoz neked valójában nehézséget. Megint csak térjünk vissza a gyermekeddel való kapcsolatra, amikor példát szeretnék mondani, azaz kiabálsz a gyermekeddel, mert a határidős munkával nem végzel a háztartási teendők miatt, miközben lehet, hogy nem tudod jól beosztani az idődet vagy mindent magad akarsz csinálni. És aki abszolút nem tehet a te problémádról, az szívja meg.

A másik megoldás pedig ott van, hogy megtanulsz kommunikálni és megérted azt is, hogy a viselkedésednek következménye van. Tudod, van az a pont, amikor a sokadik bocsánatkérés (már ha megteszed), a sértődésed vagy a „nem szólok hozzád” hallgatásod (ez már az agresszió passzív formája) miatt hiteltelenné válsz. Vagy elterjed rólad az, hogy nem lehet mindent neked elmondani, mert azonnal bepörögsz, és inkább elfordulnak tőled vagy hazudnak neked, hogy mindezt elkerüljék.

Mondd, megéri?

Technikákra, eszközökre, módszerekre van szükség, hogy a benned keletkező, felgyülemlő feszültséget ne agresszió formájában vezesd le. Tanulnod kell, ez a lényeg.

Szerző: Somogyi Erika HR tanácsadó

Fontos információ:

1. Jelen blogbejegyzés nem nélkülözi a szakirodalom alapos ismeretét.
2. A blogban megjelenő tartalmak és bejegyzések szerzői jogvédelem alatt állnak, azok Somogyi Erika tulajdonát képezik. Felhasználásuk engedélyköteles, másolásuk és reprodukálásuk tilos.