Minden HR-es vallja és egyetért abban, hogy egy szervezet életében az állandó fejlődés és változás kiemelten fontos, a céget tanulószervezetté kell alakítani. Ez a folyamat természetesen kihat a vállalkozásban dolgozók mindegyikére, hiszen a munkafázisok legtöbbször egymásra épülnek, így egymásra vannak utalva a különböző szintek (legyen szó bármilyen  cégről) is – mindenki számít.
Ám mindez jelenleg messze elmarad a valóságtól, kevés cég fordít arra időt és energiát, hogy alkalmas embereket helyezzen megfelelő pozíciókba, és folyamatosan képezze, fejlessze dolgozóit és vezetőit. Tapasztalatom szerint a legtöbb helyen még mindig autokrata vezetési mód uralkodik, a dolgozói elégedettség csökken, ritka az őszinte pillanat, a vezető a pozíciójához ragaszkodik (nem a munkához és a munkatársaihoz) – a céget sok esetben az tartja össze, hogy még van benne olyan ember, aki tűr és „húz”.

Jelen blogbejegyzésben a vezetői alkalmasságot, azok ismérveit taglalom. Vajon mitől jó vezető a vezető?

1. Tudatos; van célja, azaz pontosan tudja, hogy mit szeretne és azt miként fogja elérni. A cél legtöbb esetben a hatékonyság növelése mellett az, hogy a dolgozó jól érezze magát a munkahelyén. A jó vezető ismeri önmagát, és önismeretét kombinálja tapasztalataival, vezetési ismeretekkel, valamint adott helyzetben a helyzetnek megfelelően viselkedik. 
2. Képzi magát, ő maga is fejlődik, és tudja, hogy a legjobb befektetés mindig a tanulásban rejlik. Vezetői készségét fejleszti, szakmai konferenciákra jár, szakember és/vagy mentor segítségével kontrollálja önmagát. Kíváncsi és fejlődésre képes.
3. Őszinte és hiteles – önmagával és beosztottjaival szemben is. Mindez azt jelenti, hogy felelősséget vállal érzéseiért és gondolataiért, tisztelettel bánik másokkal, elismeri a hibáit (tanul belőlük). Saját élete és viselkedése követendő példa, támogat és inspirál másokat.
4. Jól kommunikál, odafigyel a munkatársaira és ismeri a jutalmazás, büntetés hatékony alkalmazását. A félreismeréseket és értelmezéseket tisztázza, a szervezet életében gördülékeny a kommunikáció ( a jövőre vonatkozóan is, a stratégiai célokat szem előtt tartva). Meghallgatja a véleményeket, és időről időre visszajelzést ad a beosztottjairól, értékelik a közös munkát.
5. Problémamegoldó; látja a hibát (még ha az számára kedvezőtlen is), azt, hogy mit és hogyan kell helyreállítani. Döntéskor nem hezitál, szinte azonnal felméri a választást és azok következményeit. Hozzáállásai problémacentrikusak, és amennyiben a helyzet úgy kívánja, képes változtatni.
6. Együttműködő – nem a világában él, hanem odafigyel másokra, és előrehaladásukat, fejlődésüket támogatja. Érdekli őt a beosztottja élete, érzése, érzékeny és empatikus. Tudja, hogy a hatalmon és tekintélyen alapuló vezetési mód a múlté.


A vezetői készségeket és képességeket fejleszteni kell és lehet. Hiszen senki nem születik úgy, hogy egyből és profi módon képes másokat irányítani, vezetni egy céget. Nagyon fontos, hogy mindezeket a vezető felismerje, és önmagára rálátással legyen. Amennyiben nem teszi, akkor figyelmen kívül hagyja a legfontosabbat: az emberi tényezőt, azt, hogy a döntései kihatnak a dolgozókra.
A rossz vezető dicséret helyett a negatív minősítést használja, félnek tőle a beosztottjai, szinte semmilyen információt nem közvetít feléjük, inkorrekt, viselkedése és kommunikációs stílusa segítés helyett inkább sértő, kivételez, következetlen és nem őszinte. Talán még a tükör előtt sem vallja be önmagának, hogy valójában mennyire fél. A legfontosabb tényezőt észre sem veszi, azt, hogy ő maga alkalmatlan a vezetői posztra.  Sajnos, a felismerés sokszor megkésve érkezik, és addigra már vagy elveszítette a dolgozóit, vagy tönkre tette az addig jól működő rendszert.



„Ha vezetni akarsz, fejlődnöd kell. Az egyedüli módszer bármely szervezet fejlesztésére: a vezetők fejlesztése és növekedése. Ha hatással akarsz lenni a dolgokra, kezdd el magaddal!” (John C. Maxwell)

Amennyiben a kedves blogolvasó kételkedne abban, hogy létezik jó vezető, halkan megsúgom: én már találkoztam vele.

Szerző: Somogyi Erika HR tanácsadó

Fontos információ:
1. Jelen blogbejegyzés nem nélkülözi a szakirodalom alapos ismeretét.
2. A blogban megjelenő tartalmak és bejegyzések szerzői jogvédelem alatt állnak, azok Somogyi Erika tulajdonát képezik. Felhasználásuk engedélyköteles.


Felhasznált irodalom:
1. John C. Maxwell: A vezetés 5 szintje (Üzlet Plusz Kft, 2014.)
2. Dr. Pulay Gyula: Tekintély és szabadság (Harmat Kiadói Alapítvány, 2011.)
3. Klein Sándor: Vezetés-és szervezetpszichológia (Edge 2000 Kft, 2007.)